Károli

Blog

A bátyám világ életében rajongott a motorozásért, már gyerekkorunkban is folyton azt játszotta, hogy ő a motoros rendőr, vagy bármi egyéb, amihez motornak van köze. Elbűvölték a hangos, erős, csillogó gépek ahogy a nagyok elképesztő sebességgel száguldoztak velük. Gyerekszemmel valahogy így láthatta, bár sosem faggattam ki, hogy valójában mi bűvölte el ennyire. Felnőtt korára aztán nem motoros rendőr lett, hanem tanár, de őszintén állíthatom, hogy a legvagányabb, aki csak létezik. A zakó fölé vett bőrdzseki klisének tűnhet, de valahogy benne mindig is megvolt ez a kis csibészség, hogy még ez is megbocsájtható volt neki. Egy idő után én is kedvet kaptam a motorozáshoz, kértem is, hogy mondjon el mindent a motor jogosítvány kategóriákról – gyorsan, röviden, érthetően, ahogyan azt egy gyakorlott tanártól elvárhatjuk.

Ő annak idején elég fiatalon elkezdte letenni a különböző motor jogosítványokat, szépen sorban, ahogy lehetősége adatott rá. Mostanra ott tart, hogy a korlátlan motoros jogosítvány is megvan neki, tehát bármekkora gépszörnyeteget vezethet, amihez csak kedve tartja. Persze elég komoly, több éves gyakorlat van a háta mögött, kezdőként senkinek sem ajánlatos egyből egy aszfalttépő erőművet megpróbálni vezetni, mert az finoman szólva balesetveszélyes. Én sem úgy terveztem, hogy a mély vízbe ugrom, hanem csak egy 125 köbcentis kismotorral vagy robogóval, mert az alapok elsajátításához az is tökéletes. Amíg megszokom a mozdulatokat, az irányítást, a bedőlést, és lehet, hogy nem is megyek tovább, annyira megszeretem. Kicsit még a gondolatától is félek, hogy egy több száz lóerős géppel száguldozzak, az másnak való, akiben nem olyan erős a túlélési ösztön, mint bennem.

Mindent a motor jogosítvány kategóriákról – gyorsan, röviden, érthetően

Mindenesetre első lépésként egy családi összejövetelkor megkérdeztem tőle, hogy tudna-e mesélni úgy összességében a motorozásról, hogy mit érdemes tudni, milyen lehetőségek, kategóriák állnak nyitva valaki olyasvalaki számára, aki most tervezi elkezdeni. Ő nagyon szívesen mesélt, talán többet is, mint amit elsőre fel tudtam fogni. A mondókája végén úgy éreztem, mintha egy méhkas lenne a fejemben, annyi információ meg számadat kavargott odabent. Valószínűleg látta rajtam, hogy mi a helyzet, mert elmosolyodott, elkérte a telefonomat és kikeresett egy weboldalt, ahol véleménye szerint a legjobban össze van foglalva mindaz, amit az előbb ő olyan lelkesen kifejtett.

Pár nappal később, mikor már kellőképpen leülepedett az a kevés, ami megragadt a bátyám mondókájából, újra elővettem azt az oldalt és elkezdtem átfutni. Valóban ott találtam mindent a motor jogosítvány kategóriákról – gyorsan, röviden, érthetően, ahogy arra elsőre szükségem lett volna. úgyhogy el tudtam kezdeni alaposabban tájékozódni. Mostanra már összeszedtem annyira a bátorságomat, hogy felkeressek egy autós-motoros iskolát és beiratkozzak a legkezdőbb tanfolyamra, de ha sikerül végigvinnem, már azzal is egy lépéssel közelebb kerülök ahhoz, hogy a két tesó együtt tudjon járni motorozni.